Millenniumi Emlékmű újraavatása

Bohus Eszter beszéde az újraavatáson:

Tisztelt Miniszter Úr, tisztelt Polgármester Úr, tisztelt veszprémiek, tisztelt vendégeink!

Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy itt állhatok ma Önök előtt Édesanyám / Édesanyánk, Lugossy Mária szobrászművész által 2001-ben készített Millenniumi Emlékmű ünnepélyes újraavatásán.

Abban a városban, amely a Budapesten, 1950-ben született alkotó kedvenc városaként lopta be magát a szívébe, ezért különös érzékenységgel, figyelemmel, szeretettel és gondoskodással tervezett meg egy olyan művet, amely Magyarország ezeréves, valamint a kereszténység kétezer éves fennállásának évfordulójára készült.

Szeretném megismertetni Önökkel a mű formai megvalósítását megelőző gondolatokat, melyekből kiindulva fogalmazódott meg az Önök előtt álló Millenniumi Emlékmű formai világa és anyagi kivitelezése.

Engedjék meg, hogy Lugossy Mária szobrászművész saját szavait idézzem a mű ismertetésére. Szavai által a 2012. augusztus 15-én, Szűz Mária mennybemenetelének napján, igen fiatalon – mindössze 62 évesen – elhunyt Munkácsy Mihály-díjas művész alkotói szellemiségébe is betekintést nyerhetünk.

Idézet a művésztől

„A kereszténység 2000. esztendejében ünnepeljük Magyarország fennállásának 1000. évfordulóját. Csodálatos egybeesés, melynek maradandó emléket kell állítani, és méltóképpen meg kell élni, meg kell ünnepelni.

Veszprém városa az Óváros téren az államalapításnak kíván emléket állítani. Ezen a földön, melyet ma Magyarországnak hívunk, hunok és avarok, majd kunok és besenyők, mongolok és törökök próbálták megvetni lábukat, de sikertelenül.

Birodalmak és népek tűntek fel és el, de a magyarság fennmaradt ezer éven keresztül, mert az erkölcs pillérei biztosították folytonosságát: bátorság, akarat, vallás és kultúra.

Mindezen gondolatok segítettek abban, hogy szobrászilag képes legyek megfogalmazni egy olyan köztéri alkotást, amely az eddig használatos jelképektől és attribútumoktól eltérően inkább a természetben fellelhető törvényeket és rendet alkalmazza szimbólumként.

Az alapgondolat a kikristályosodás, mint eszmei fogalom: az alaktalan, geomorf tömeg – éppúgy, mint a magyarság egésze – fokozatosan egyre kristályosabb, határozottabb formát vesz fel.

Az anyag maga az idő és az erők súlya alatt formálódik, hasonlóképpen, ahogy a mészkőbarlangok mélyén a sztalaktit és a sztalagmit.

Választott anyagom a mészkő, mivel az a Bakony és környéke legjellemzőbb kőzetfélesége, ugyanakkor az épített, műemléki környezettel is a legjobban harmonizál.

A kristálycsúcsok kialakítására két megoldás kínálkozik: vagy ajkai ólomkristályból öntve, csiszolva, vagy magából a mészkőből kifaragva.

Ebben az esetben nem lehetetlen, hogy évtizedek múltán az esővíz hatására a mészkövek megindulnak valamiféle cseppkövesedési folyamat felé, és így a műemlék idővel folytatja és beteljesíti legvégső szobrászi elképzelésemet.

Az Időkapu szimbolizálja a magyarság évezredes történelme során kikristályosodott identitástudatot, amely a gyémánthoz és a hegyi kristályokhoz hasonlóan hosszú idő alatt, nagy nyomás hatására válik a szakrális fényt befogadó és közvetítő transzparens prizmává. Ez jelenti a mű tartalmi és formai esszenciáját.”

A művész életútja

Lugossy Mária életútja rendkívül gazdag alkotói pályát mutat. Munkásságában állandó motívumként jelenik meg a tér, az idő és a fény egységének szobrászati megfogalmazása, valamint a korát megelőző gondolati és anyaghasználati progresszivitás.

A művész ötvösművészként diplomázott az Iparművészeti Főiskolán. Pályája kezdetén ékszereket tervezett és készített, melyek már akkor is szobrászi gondolkodásról tanúskodtak.

Későbbi üvegszobrászati munkáit különösen a japán szakmai közeg értékelte nagyra: három egymást követő évben nyerte el a Suntory Prize nemzetközi fődíját Tokióban.

A „hordozható szobrok” világából férje, Bohus Zoltán üvegszobrász hatására lépett tovább a monumentálisabb alkotások felé. Krómacél domborműveket és óraszobrokat tervezett, köztük a budapesti Nyugati téri digitális forgóórát, valamint a balatonfüredi pályaudvar krómacél óráját.

Alkotói pályája további korszakokra bontható:

• a Genezis korszak, melyben az élet keletkezése és az anyaság gondolata jelenik meg,

• az emberi jelenlét korszaka, melyben megszületett a „Po Arnis” figura,

• valamint a köztéri emlékművek periódusa.

Ide tartozik többek között:

• a Forradalom Lángja emlékmű,

• a tatai Holokauszt-emlékmű,

• a Rheia, amelyet Veszprém városának ajándékozott,

• valamint a Millenniumi Emlékmű, amely az ország egyetlen progresszív, nonfiguratív millenniumi emlékműve.

Gyűjtemények

Lugossy Mária művei a világ számos jelentős köz- és magángyűjteményében megtalálhatók, többek között:

• a párizsi Louvre-ban

• a Corning Museum of Glass (New York)

• a MUDAC (Lausanne)

• a Kunstpalast (Düsseldorf)

• a Glasmuseum Frauenau

• a The British Museum (London)

• valamint több japán múzeumban.

Magyarországon többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a Janus Pannonius Múzeum, a Rippl-Rónai Múzeum, a Szent István Király Múzeum, valamint a Laczkó Dezső Múzeum őrzi alkotásait.

Záró gondolat

A Bohus–Lugossy Alapítvány által gondozott nemzeti kulturális hagyaték gyűjteménye letéteményként a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba került.

Az Időkapu, amelyet a Millenniumi Emlékmű is megjelenít, hidat képez az elődeink által megteremtett értékek és a jövőbe vetett hit között.

Jövőt építeni csak együtt tudunk – a múlt értékeinek ismeretében, azokra építve, elfogadva, hogy minden változik, de értékeink örökérvényűek.

Az összetartozás erősítése a jelenben – ahogy ma is itt állunk együtt – a jövő alapja.

Köszönöm szépen, hogy megtiszteltek figyelmükkel!